|
az ablakon át
Zépor György 2010.12.08. 22:21
"Az ablakon át,
bejött a Nap a szobába,
tovább a
széken, túl az asztalon
és sárgán belemázolt a
falba,
aztán, az ágy fölött balra,
elment valahová,
lehet, vacsorázni,
felfalni téged, hogy azontúl várjak,
miként a varjak
állnak őrt éjjelenként
az alvó fákon.
Tán hiába is állom
útját magamnak,
majd egyszer hollónak,
vagy hónak,
perfekt zuhanónak,
látszom,
s ha valaki, pont akkor,
egy háztető szélén,
élete tervezett végén,
ugrás előtt meglát,
mögöttem a Nappal
mázolt fallal,
ahogy szállva várlak,
visszamászik
és gyertyát gyújt magának."
| |